Egymás C-vitaminjai vagyunk

Édesanyám sokat aggódott a vizsgaidőszak alatt. “Eszel rendesen? Küldjek ételt? Mire van szükséged?”- kérdezte folyamatosan. Én mindig elmondtam, hogy a hűtő tele van étellel, eszek, sőt még a C-vitamint is szedem, amit ő vett nekem decemberben és a lelkemre kötötte a naponta szedését. Talán megnyugtattam ezzel, magam sem tudom, de az biztos, hogy én túléltem ezt az egy hónapot. Pedig a C-vitamint is csak akkor
vettem be, amikor eszembe jutott.

Aztán az egyik nap, sápadtan és erőtlenül pillantottuk meg Őt, történetünk főhősét, aki rávilágított a C-vitamin valódi jelentésére. Átkaroltuk és felsegítettük a szobába. Fejemben a lehetőségek cikáztak. Mitől lenne jobban, mit adhatnék, mi segítene neki? Hirtelen édesanyám előírt C-vitaminja jutott eszembe és szaladtam a teológus tanuló felé, hogy magamhoz vegyem a kis dobozkát. Majdnem tele volt. Gondoltam ez dupla siker lesz, elfogyna2000px-C1000.svgk a tabletták és édesanyámnak sem hazudok, ha azt mondom, már egy szem sincs belőle és Ő-nek is segíteni tudok, hátha jobban lesz egy kis C-vitamin kúrától. Anyai mozdulatokkal, kicsit reszketve, kivettem egy tablettát a dobozból, a kezébe tettem, majd vízért nyúltam. Lenyelte. Fürkészem a tekintetét és reménykedtem, hogy hamarosan nem ilyen sápadtan fogom látni, hiszen ez a C-vitamin, édesanyám szerint, csodákra képes. Majd gondosan betakargatva, aludni engedtük a kis sápadt, könnyektől áztatott lelkét.

Eltelt néhány nap azóta. Ő egészségi állapota sokat nem változott, talán a kedve jobb lett. Az én lelkem viszont gondolkodóba esett. Nem használtam el túl sok tablettát a kis
dobozból, nem tartottam fontosnak, de sietve adtam át másnak, hogy segítsek. Nekem nem kellett C-vitamin. Én magam lettem a C-vitamin. Adni magadból mindazt ami jó, mindazt ami segít a másikon, sokkal nagyobb gyógyító kúra, mint az, hogy naponta az előírt C-vitamin adagodat magadhoz veszed. Többet jelent kiadni magadból a simogatás, a szavak nyugtató ereje által azt kellő táplálékkiegészítőt, amellyel inkább Ő lelkének segítesz, mintsem testi épségét fordítod jóra.

Mindannyian C-vitaminok vagyunk a magunk módján. Adni egymásnak, mindazt, ami tápláló. Adni mindazt, amit nem lehet kézzel megfogni, de egy pillantásban, egy mosolyban, egy nem annyira kedves tekintetben mindjárt észrevesszük.

Advertisements

SZÓLJ HOZZÁ!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s